A személyiségzavarokról röviden
A személyiségzavarok olyan mentális zavarok, melyek meglehetősen alattomosak és nehezen észrevehetők a hétköznapi élet során. Jellemzőjük, hogy hosszabb ideje fennállhatnak és könnyen beépülnek az életvezetésbe. Nehezen változtathatók, és szenvedőik tünetszegények lehetnek. Gyakran a személyiségzavarokkal élő embereknek nincs vagy csak kevés a betegségtudatuk.
A személyiségzavarok rendszere
A személyiségzavarokat három nagy kategóriába sorolhatjuk: A, B és C csoportba. Minden csoport különböző személyiségzavarokat foglal magában:
A CSOPORT:
- Paranoid személyiségzavar
- Schizoid személyiségzavar
- Szkizotíp személyiségzavar
B CSOPORT:
- Antiszociális személyiségzavar
- Borderline személyiségzavar
- Hisztrionikus személyiségzavar
- Nárcisztikus személyiségzavar
C CSOPORT:
- Elkerülő személyiségzavar
- Dependens személyiségzavar
- Kényszeres személyiségzavar
A Paranoid személyiségzavar (PSZ)
A paranoid személyiségzavar (PSZ) egy olyan mentális zavar, mely kora felnőttkortól kezdődhet és fő jellemzője, hogy az érintettek mások iránt általános bizalmatlanságot és gyanakvást éreznek. Ebben a cikkben részleteiben megvizsgáljuk a paranoid személyiségzavar sajátosságait, lehetséges okait, valamint azt, mit tehetnek azok, akiknek közvetlen ismerőse, hozzátartozója érintett a témában.
A Paranoid személyiségzavar jellemzői
A paranoid személyiségzavar diagnosztizálásához legalább négynek kell az alábbi hét kritérium közül teljesülnie:
1. Alaptalanul feltételezi, hogy mások kihasználják, ártalmára vannak vagy becsapják őt. Az érintett személy hajlamos arra, hogy olyan szándékokat tulajdonítson másoknak, amelyek valójában nincsenek.
2. Indokolatlanul kétségei vannak afelől, hogy barátai, hozzátartozói lojálisak vagy megbízhatóak. Gyakran érezhetik úgy, hogy mások nem őszinték velük, ok nélkül gyanakvók közeli kapcsolataikban.
3. Mások iránt bizalmatlan, mivel indokolatlanul fél attól, hogy az információkat rosszindulatúan ellene fogják használni. A paranoid személyiségzavarral élők gyakran azt gondolják, hogy mások titkos terveket szőnek ellenük.
4. Jóindulatú megjegyzéseknek vagy eseményeknek rejtett rosszindulatot vagy fenyegetést tulajdonítanak. Még a legkisebb dolgokban is képesek gonosz szándékot feltételezni.
5. Tartós neheztelés jellemzi, azaz nem bocsátják meg a sérelmeket, bántásokat vagy mellőzéseket. A sérelmeket hosszan hordozzák, és az érintettek nem hajlandók elengedni őket.
6. Olyan támadásokat észlelnek személyes integritásuk vagy becsületük ellen és reagálnak ezekre gyorsan dühvel vagy ellentámadással, amelyeket mások nem tartanak nyilvánvalónak. A paranoid személyiségzavarral élők gyakran hajlamosak védekezni, még olyan helyzetekben is, ahol nincs megalapozott ok az aggodalomra.
7. Rendszeresen és alaptalanul gyanakszanak házastársuk vagy szexuális partnerük hűségét illetően. A házastárs vagy a szexuális partner hűsége kapcsán állandóan gyanakvók, anélkül, hogy megalapozott ok lenne rá.
Lehetséges okok
A paranoid személyiségzavar kialakulása összetett, és számos tényező játszhat szerepet. Az okok között szerepelhetnek:
Örökölt tényezők: Ha a családban már voltak hasonló mentális problémák, nagyobb a kockázat a paranoid személyiségzavar kialakulására.
Traumatikus életesemények: Súlyos trauma vagy stresszhelyzetek, például bántalmazás vagy megtévesztés hozzájárulhatnak a PSZ kialakulásához.
Környezeti tényezők: A gyermekkori környezet, ahol az egyén felnőtt, és az ottani bizalmatlanság, gyanakvás vagy negatív tapasztalatok is okozhatnak paranoid személyiségzavart.
Kémiai egyensúlyhiány: Bizonyos neurotranszmitterek (agyi vegyületek) egyensúlyhiánya is befolyásolhatja a paranoid személyiségzavar kialakulását.
Kezelési lehetőségek
A paranoid személyiségzavar kezelése komplex és időigényes folyamat lehet. Az egyik leggyakrabban alkalmazott kezelési módszer a kognitív viselkedésterápia (KVT), mely segít az érintett személynek az irracionális gondolatok és viselkedések kezelésében. A KVT során az egyén megismeri és kezeli a torz gondolatokat, valamint új megközelítésben tanul meg kapcsolatairól és a világról gondolkozni.
Gyógyszeres kezelést is alkalmazhatnak a paranoid személyiségzavar tüneteinek enyhítésére. Ilyenkor az orvosok általában antipszichotikumokat írnak fel, hogy csökkentsék a gyanakvást és a paranoia mértékét.
Hogyan segíthetünk?
Nem egyszerű azoknak, akiknek közvetlen ismerősük vagy hozzátartozójuk paranoid személyiségzavarral küzd, de az alábbiakat jó ha tudod:
-
Türelem és megértés: Legyél türelmes és megértő az érintett személlyel. A bizalmatlanság és a gyanakvás mögött sokszor szenvedés és félelem húzódik.
-
Ne próbáld meggyőzni: Ne próbáld meggyőzni őket a téveszméikről vagy gondolataik helytelenségéről. Inkább hallgasd meg őket és éreztesd velük, hogy figyelsz rájuk.
-
Keress szakmai segítséget: A paranoid személyiségzavar kezelése szakmai segítséget igényel. Ha lehetséges, segíts a hozzátartozódnak eljutni egy tapasztalt terapeuta vagy pszichiáter szakemberhez.
-
Támogató közeg: A támogató és megértő családi vagy baráti kör fontos lehet az érintett személy számára. Segíthetsz neki abban, hogy érezze, hogy nincs egyedül a problémájával.
A paranoid személyiségzavar komplex mentális zavar, és kezelése hosszú folyamat lehet. Az empátia, a megértés, a megfelelő szakember bevonása és Krisztus gyógyító ereje azonban elvezethet a gyógyuláshoz.
„Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta. Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg.”
Ézsaiás 53:4-5
Hogyan tovább?
Ha úgy érzed, hogy érintett vagy a témában, akár csak közvetve is, és segítségre lenne szükséged, gyere el segítő beszélgetésre. A beszélgetésben teljes lényünkkel, őszintén, Krisztust képviselve vagyunk jelen, amely által lehetőség nyílik saját magad és Isten mélyebb megismerésére is.